Tágas helyen lépegetek, lassan a nap is megy lefele.
Közeledik a hegy, egyre közelebb, a szívem is egyre jobban lüktet.
Előttem a nagy hegy, mögöttem a végtelen tér,
Akár el is menekülhetnék.
De nem teszem, szemem a hegyre emelem,
Akármi is lesz, de a vége győzelem!
Szívem minden dobbanása hallható,
De belül ott szól egy hang, azt mondja neked, hogy ne aggódj!
Viszem magammal, azt, mit vinnem kell,
Amit kér tőlem, azt megteszem, megígérte, hogy segít nekem.