Egy ködös délután háromezerért
A tizes főút mellet,
Szorít az idő bennem a ritmus
Már túl régóta kellett.
Neki egy rongy, nekem kell az extra,
Két marokra mérek,
Csak öt perc az éden a paradicsomból
A tizesre visszatérek
Már lila a bige itt alattam
És nélkülöz minden fantáziát.
Egy halálos szúrás
A szerelmes, szép szívébe.
Ahogy elöttem térdel, én látom rajta
Hogy nyitva tartja a száját,
Esküszöm ettől majd megfő
A Mocsok levében.
Ülünk a padon, közel a kocsma,
Én is gyorsan szűrök.
Árad a tömény a hatóanyagból
Indulnak a zűrök.
Ez itt a legkényelmesebb mag,
A csicskának meg otthon van a helye.
Ott bekapja a cumit, a pályán a bulldog,
Itt meg a csajának a feje.