Lények fentről kísérletre szánnak
Megfigyelnek minket, álmainkba vágnak
Pokoli erő uralkodik bennük
A mennyei beavatkozást csak rémülten nézzük
Hangunk nincs, látni sem látunk csupán
Elgyengült végtagjainkat mozgatjuk már
Kezünket nyújtjuk, segítségre vágyunk
Közben a félelemtől meggyötört az álmunk
Kommunikálás a tudaton keresztül
A kínzó tortúra szétszed belül
Meg akarunk halni, de életben tartanak
Rémképeket látunk, furcsa arcokat
Talán megszabadulsz, de roncs leszel egy életre
Gondolkozol rajta, de nincs sok értelme
Az egésznek, mert mi sem vagyunk mások
Fordított helyzetben mi is ezt csináljuk
Kiabálni próbálunk, de nem tudunk beszélni
Kegyelmet kérünk, de nem ért meg senki
Reménytelen helyzetben állunk végtelenül
Elnyel végleg a végtelen űr