Idegenben keserűbb a sírás,
Idegenben másképp fúj a szél.
Nincsen annál fájdalmasabb, fájó érzés,
Ha az ember messze földön él.
Néha felsír benned, ami emlék,
Szívedben egy magyar nóta szól.
Hol van az a poros, kicsi, görbe utca,
Ahol boldog gyermekkorod volt?
Refrén:
Nincsen, ami csillapítja hazavágyó lelked szomját,
Duruzsol egy hang belül,
És csábítón azt mondja,
Honvágy.
Honvágy.
Idegenben keserűbb a sírás,
Idegenben másképp fúj a szél.
Nem tudsz menekülni már a kínzó sorstól,
Hiába mégy felejteni, mindig haza gondolsz,
Valld be azt, hogy nagyon árván élsz!