Arcod is, lantod is, húrod is elszakadt,
Hangod se nem maradt, egyetlen mozdulat.
Lány vagyok s szerencsém csak nálad keresném,
Te vagy a kedvesem, deákom, Sebestyén.
Magyarok Istenét hiába keresnéd,
Idegen szerencsék magukhoz vezették.
Lány vagyok s szeretném nálad a szerencsém,
Te vagy a kedvesem, deákom, Sebestyén.
Hősöket daloltál, s hova nem hajoltál,
Virágot kobzodon sohasem tartottál.
Lány vagyok s szerencsém csak nálad keresném,
Te vagy a kedvesem, deákom, Sebestyén.
Rólam csak hallgattak, húrjaid nem szóltak,
Sírodon háljanak lányok és ifiak.
Szép vagyok s szerencsém csak nálad keresném,
Te vagy a kedvesem, deákom, Sebestyén.