Még soha nem jártam egy út végén,
mert mindig úgy alakult.
Ha egyszer túlléptem a jó részén,
máris várt új út.
Ha jött egy rosszabb perc a legjobbnál,
könnyen mondtam, hogy „Állj,
a holnap mindig jobb a tegnapnál”,
és ott sem voltam már.
De tőled több kell néhány jó percnél,
most be nem érném csak a legjobb résszel,
s ha néha rosszkedvűen ébrednél,
nem rohannék el…
Mert te vagy, aki nem csak félig kell!
Együtt – mindennel!
Érted minden harcot vállalnék.
Nem csak félig kell!
Bármit kérsz, hidd el,
kellesz úgy, mint senki még.
Könnyű vonzódni csak nagyjából,
így szeretned sose kell.
Mindig jó messze a lángoktól,
így nem égetnek el.
Végül távol jártam mindentől,
mit adni tud a világ.
Egy cseppet láttam csak a tengerből,
míg nem találtam rád.
De tőled több kell néhány jó percnél…
Refr.