Új rendszerbe születtem.
De mégis árva lettem.
Elhagyott a kormány.
Otthon meg idegeskedett Orbán.
Hogy ő mért nem nyerhet?
Pedig annál más jobban nem kellhet.
Csak a lóvé ami mindent mozgat.
Ez még engem is lázba hozhat.
Meg a törvényhozás a tévében.
Ez benne van a Gyurcsány vérében.

De a törvényekre már magasról szarok.
Meg arra is, hogy élek úgyis meghalok.
A koporsómnál meg mag siratnak a csajok.
De bánom, hogy őket is elhagyom.
De kit érdekel már úgyis halott a rendszer.
Bár még segíthet ne rajta néhány rendes.
Mert nem találok mást csak olyat, aki a pénzért bármit elfogad.
Aztán hirtelen kirobban a botrány.
Szereplői az ellenzék s a kormány.
Mindenkit csak a pénz érdekel.
Ezért már valamit tényleg tenni kell.
Én adnék, de nekem sincsen.
Mert ellopták már minden kincsem.
Akinek van az meg nem, tesz semmit.
Csak követel még ennyit meg ennyit.
De én se mondom, hogy megoldom.
A végén úgyis eltolom.

Pénz diktál.
Ember meg csak ugat.
Most nem tök mindegy, hogy 10-et vagy 20-at?
Ezeknek bármit mondasz nem értik.
Este meg a titkárnőjük kefélik.
De mit esznek rajta hisz olyan ronda.
Nincs már egyetlen ép foga.
De nem ez a lényeg.
Hanem, hogy mit tehetnénk.
Ha ilyen gazdagok lehetnénk.

Hisz a pénz diktál.
Ember meg szak ugat.
De nem csinálják meg azt a kibaszott utat.
Helyette vesznek valami rohadt olaj kutat.
Csak költik a pénzt villákra, kocsikra.
Azért, hogy ne menjen pocsékba.
Ezt a sok hülye seggfejt.
Akik irányítják ezt a kibaszott rendszert.
Pénz diktál.
Többi az csak kamu.
A bizonyítékból nem lesz más csak hamu.
Pénz diktál.
Ember meg ugat.
Úgy lőnék már beléjük 20-at.
Pénz diktál.
Az az első.
Azért döglik minden szép nő.
Pénz diktál, de engem már nem érdekel.
Úgyis megyek, majd ha menni kell.