A pult mögül az Évi a krapekokat nézi
Neki férj kell
Nem egy hétköznapi fazon aki ragad rá a buszon
Neki más kell
Egy csodabogár, aki érdekes
Szaxofonos vagy énekes
Ilyenre vvárni azt hiszi, hogy érdemes
Kinek megjött már az esze, no meg tele van a zsebe
És híres
A melóban a csajok meg majd irigylik a tagot
Milyen édes
Aki megvárja mindig munka után
És elmosogat mindent maga után
S nem vágyik el szombat délután
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez rockzenészhez
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez rockzenészhez
Próbálkozni lehet,
De ne hidd hogy pont neked olyan akad
A zenszek között bizony
Elég sok a lökött, fura alak
Álmodozó, kamasz, önfejű
Felnőttnek látszik pedig zöldfülű
Kijönni vele nem is olyan egyszerű
És ha megkéri a kezed
Csak akkor ne mondj nemet, hogyha érzed
Hogy izgalmakat akarsz,
És nem bírod ha unalmas az élet
Valahogy majdcsak boldogulsz
Idővel úgyis beletanulsz
A zenészek lelke rettenetes bonyolult
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez rockzenészhez
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez
Ne menj férjhez rockzenészhez