/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.

/Riddler/
Testament, ez szövetség, nem vérrel köttetett,
De most az áll félre, ki régen félrelökhetett,
Mert ha kell, enyém, a vérengző szerep,
De, ne kelljen vállalnom, ezt kérem tőletek,
Az élet dönthetett, az Úr enged tisztán látni,
És segít engem a missziómban elétek tárni
A világot. Két társat is adott mellém.
Vajon a világ szar, vagy csak mi látjuk ferdén?
Azt mondod fikció, mit mondok néha pszicho horror,
de te vagy a vak, ha így gondolkodsz, az igaz szóról.
TM - Mi a fasz van? –
Spine a style ver szájba,
Ha alaptalan vádra, építesz,
Eretnekként térítesz, van ki fél mi lesz,
mi történik, de én nem.
Egyedül voltam, álmom széttörhették,
Most már nem – Testament. Ez szövetség.

/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.

/Spine/
Mi hárman, nem párban, nem kitalált világban,
Kitártam a lelkem, áruld el mi másban,
Fejezhetném ki az örömöm, a bánatom,
Amivel hozzád elérek, beszélek,
A gondolataim merészek.
De én a problémákkal szembe nézek,Nem fordítok hátat,
mint ahogy sokan Csinálják, láttam ilyet párat.
De mellettem két barát,
Aki nem hozza rám a parát,
Tudom, hogy bennük bízhatok,
Ezzel a tudattal új ízt adok.
A csapatba, és mint egy harcos,Védem a területem,
ezen a felületen,Állok rendületlen,
mert a Szövetség Nekem az egység, átfut a vénán
A crew kemény, mint a gyémánt,
A mikrofon mögött nem állunk némán.
A következő sémán elindulva,Megfejteni a dolgokat,
És ne az legyen az első,Hogy mindenki oltogat.
Fojtogat a csend, ezért jön a Testament nagy zajjal,
Egyenes céltudattal, nagy tapasztalattal.

/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.

/TM/
A hosszú úton már ketten, tartanak velem
Védi őket, nevem : TM, Értük kezem tűzbe teszem,
Akár a múltban, mint az egyik elem,Nem feledem,
azt aki mellettem áll Barát, fogadja tiszteletem.
Keresve helyem, megtaláltam lent a mélyben,
Megláttam a fényt mikor álltam Fent a stage-en.
Elértem, mit akartam,Tiszteletet, mégsem kaptam,
Csak a savat, meg a vádat,Ezért, töltöm a tárat.
Mi a fasz van? Ez a Testament Járat,innen senki le nem szállhat.
Csak ha már túlléptük a százat,Addig a vonat meg nem állhat,
Elénk senki. Míg a várat fel nem építjük,
s míg az Összes szemetet el nem égetjük.
A holtakat felélesztjük,És háborúkat szítunk
Ha kérdezik ezt miért tesszük,Ez a keresztünk, a sírunk.
Egymást fedezve a mélyben,S egyre többen már az élen
Velem értük folyik vérem, És ezt veletek is éreztetem.

/TM/
Refl.:
Ezek itt mi vagyunk, útra készen hárman,
Akár a vándorok a nagyvilágban.
Amerre járunk hitünkkel, szívünkkel,
Hozzátok fényt és reményt viszünk el.
Nincs gát, nincs törvény, mi megállíthatna
Nap, mint nap új napra virradva,
Kelünk fel, hogy kiálljunk értetek,
Szembe szállva mindazzal, amitől féltetek.
Fegyver a kézben, harc a mélyben,
Célra tartva igazság nevében.
Gyertek, mire vártok tudom nem láttok jól,
De mindig lesz aki hozzátok szól.
Ha velünk tartatok és, ha már nem leszünk
Emlékeitekben maradjon meg nevünk,
Ez a mi végzetünk a tűzben élve
Égve szétszóródnak hamvaink a szélben.