Halkan súgom, mit el kell mondanom,
a sulinak vége, veled nem találkozom.
Jön egy hosszú, forró nyár, hív a napsugár,
a vakáció csupán egy búcsú, semmi más.
Napfény az égen csak neked ragyog,
ha tudom, hogy látlak, olyan boldog vagyok.
Kincsem a szívem, mit neked adok,
mindig elkísér.
Álmodom rólad, ha lemegy a nap,
hallom az éjben a szavaidat.
Buta kis érzés, mi könnyeket ad,
de ennyi pont elég.
Titok a szívemen, ne tudja senki más,
hogy miről mesél, csak ő hallja talán.
Olyan hosszú még a nyár, nem várnak csodák,
a vakáció talán egy búcsú, semmi más.
Napfény az égen csak neked ragyog,
ha tudom, hogy látlak, olyan boldog vagyok.
Kincsem a szívem, mit neked adok,
mindig elkísér.
Álmodom rólad, ha lemegy a nap,
hallom az éjben a szavaidat.
Buta kis érzés, mi könnyeket ad,
de ennyi pont elég.