1. A cellád szűk és nem túl szép,
Négy fal között élsz,
A levegő túl kevés.
2. Nem vagy más, csak egy szám,
Tudod jól, mi vár,
Itt benn nincsenek csodák.
R1. A rácson túl egy más világ vár,
Minden álmod, hogy újra lásd.
R2. Az éjféli expresszre vársz,
Utazni szabadon újra.
Az éjféli expresszre vársz,
Kész vagy a végtelen útra.
3. Bent vagy rég, tudod, mért,
De te mégsem beszélsz,
Ha köpnél elvesznél.
4. Nem szólnak, nem hívnak,
Hagynak úgy, ahogy vagy,
A bűnöd fogva tart.
R1., R2., R2.
5. Nem hagynak aludni a gondolatok,
Rajta ülnek az agyadon.
Eszedbe jutnak a kinti dolgok,
A bulik, a nők, a haverok.
6. Nem jut neked semmi az ünnepekből,
És kiég lassan minden a fejedből.
Az egyetlen reményed az éjféli expressz,
De az a vonat soha nem jön el.
R2., R2.