Sötét van, az éj dúdol halkan,
Egyedül létezem, oly régen voltál társam.
Nézem a csillagot, és gyűrött vagyok,
Minden percben csak rád gondolok.
Eltűnt az éjben fényes csillagod
Keresem az arcod, ott sötétség van most.
Egyedül lépkedek a képzelet határán,
Nincs ott út, és nem találok rád.
Refr.:Száz év eltelt már, nem emlékszel semmire
Nem tudod, ki voltál nekem.
Más mellett ébredsz fel, és új nap ragyog rád
A régi emlék nem is fáj.
Bridge:Bár hallanád, de a hangom nem jut át
Ezer fényév közénk áll.
Óh, én mondanám, hogy most is visszavárlak
De az időkapun nem léphetek hátra.
Eltűnt az éjben fényes csillagod,
Keresem az arcod, ott sötétség van most.
Úgysem hallod már, nem is tudhatod,
Hívlak téged, kereslek, hozzád indulok.