Ginopapa:
Szar arcok, a szar zenéjüket odateszik eléd.
Dédelgett álmuk, hogy majd neked ennyi elég.
A semmiről úgy beszélnek, mintha minden benne lenne.
Olcsón megkapható árucikk a béna lelke.
Nézlek a tévében, és azt mondom, hogy túl sok, amit vállalsz.
Jó sokáig főztél, de az semmi, ami tálalsz.
Azt hiszed, te más vagy, te tudod mi a téma,
de gyorsan kiderül, hogy semmi más, csak sima séma.
Figyeljen most rám az összes királyfi,
igen jó lenne valamit már mutatni,
felmutatni. értelem után kutatni,
de hogyha kérhetem csak inkább gyorsan feladni.

Add fel, hogyha akarod, ha nem, az se baj.
Nálam túl sok vizet nem zavarsz a szaroddal.
Nem hallgatom, ki nem állhatom,
nagyon-nagyon alul vagy az átlagon, spanom.

Évek múlnak el, és észre sem veszed,
Nincs senki, aki a füleidbe új ütemet vezet.
Nem az eszed, ami elment, csak az idő feletted,
Hogy miért kezdted el, lassan elfelejtetted.

Refrén:
Add fel! Túl sok a sztár, túl sok a szar.
Add fel! Túl sok a tabu, túl sok a fal.
Add fel! Túl sok a gyökér, túl sokat nyal.
Add fel! Túl keveset ad és túl sokat akar.

Add fel! Túl sok a sztár, túl sok a szar.
Add fel! Túl sok a tabu, túl sok a fal.
Add fel! Túl sok a gyökér, túl sok a raj.
Add fel! Túl keveset ad és túl sokat akar.

Sztraplaw:
Csilli-villi srácok, kamu szupersztárok,
Gimi-gumi lányok, marionett bábok.
Mint valóra vált álmok, ragyogtok az égen.
Mint hulló csillagok, elmúltok majd szépen.
A késem a mikronom, gyilkos penge.
Célkeresztben, akik diktálják a trendet
És azt se hiszem, ember, hogy nem látod át,
Egy kurva vagy, a kiadód a nyilvános ház.
Sose bánd, valaki dob majd egy kis aprót.
Ha láncra verve táncolsz, úgy ahogy egy mackó.
frankón csak ennyi vagy, mi van veled, hahó?
Csókold meg a seggem, majd leközli a Bravo.
Énekórán karó, a mozgásod meg semmi.
De jó vagy bébi, szopni tudsz és ennyi.
Úgy, mint ez a macho, jópofa muki,
Szeretik a nők, de ő a palikra bukik.
De tudja, mintha odateszi magát, kap egy picit.
A producere futtatja, izomból, mint egy strici.
Gyere kicsi, csak nézd, ahogy adom, kapd el
az ütemet, mert neked üzenem: add fel!

Refrén

Papa Jo:
Yo! Figyelj ide jól! Figyeld, mit mondok.
Most itt vagyok, de nem voltam mindenkor.
Annyit kell tudnotok, hogy a nevem Jo!
Vágom, ha rossz, és vágom, ha a zene jó.
Hallgatják milliók, mert ez a helyes.
A lemezt el kell adni, mint a drogot a sebhelyes arcú.
Barátom, ti sötétben nyomjátok,
kapcsolj már fényt, látsz egy kis világot.
Jöttök nekem itt az underground szöveggel.
Lehet, hogy én is ott kezdtem el...
Lehet, de tudtam nem rohadok ott el...
Nem-nem, ez nem az én stílusom, hidd el.
Fényben járó lettem a szemetekben.
Paráztok tőlem, ezért utáltok engem,
De nem is értem, hogy mi van veletek,
Mikor nőttök fel már végre, gyerekek?

Refrén

$moka:
Sokan próbálkoznak, tudod, telített a piac.
Lassan most már senkiről sem tudod meg, hogy ki az.
Lehet sovány vigasz, de hidd el, nem csak neked,
elfogy a türelmem, falba verem be a fejem.
Hogy mér kell ez a máz, ebből nem készül vár.
Még sok legyártott sztár, gyerünk kajázzad már,
Úgyis ez vár, és meg is kapod az egészet,
És ha lenyeled, akkor csúnyán megemészted.
Mondd meg, mi az, ami irányít, és mi az amit harapsz?
Hogyha V.S.O.P.-t hallgatsz, akkor biztos nem lesz panasz.
Mert én nem vagyok ravasz, csak igazad beszélem,
Csak azt rappelem meg, amit tényleg meg is éltem.
Hát ez az igazság, ez nem nagy okosság,
Nem létezik vakság, nem kell már a szarság,
mert ilyenből, tudod, minden ujjamra akad,
hát legyél olyan szíves, és szedd már össze magad!

ADD FEL!