Egy jeges burokban maszkkal az arcon
A merevség valamibe visszahív
Egyedül a magasba mégis mélyen
Ez önmagába kényszerít
A földszínek közt bolyongva lépkedsz
Semmit mond az igazság
De ha álomország kapuja zárva
Megégett majd a valóság
Refr:
Álmodj be, tépjen szét
Ez egy önkívületi szabadság
Álmodj be, tépjen szét
Ez a te világod ez neked jár
Álmodj be, tépjen szét
Ez egy elferdített valóság
Álmodj be, tépjen szét
Ideát úgyis merülsz már
Ha vízesésben térdepelve
Rád zuhan majd az égi tűz
Szikrát szórva esőt képez
És a zavaros vízben elmerülsz
Mikor az agyad a fellegekben jár
És a tested követi önmagát
Meglehet, hogy megdöngeted majd
A túlvilágnak ajtaját