Nem volt a Szása egy moszkvai nagy dáma,
Nem volt a Szása csak egy kis cigányleány.
||: Nagy Oroszországban, a vad Ural aljában
Vitte kopott trojkáján egy cigánykaraván. :||
Víg volt a Szása és vígan járt a táncba,
Szergej virága díszlett dús barna haján.
||: Csodás május éjen, az erdő sűrűjében,
Csókot kér a legény, s csókra csókot ád a lány. :||
Egyszer csak vége lett a dalnak és a táncnak,
Elvitte őt erővel egy kozák legény.
||: Hites feleségnek és törvényes cselédnek,
Álmaiban élt csupán az erdei legény. :||
Bús volt a Szása és búsan járt a házba,
Gyűlölt minden éjszakája, unott nappala.
||: De ha Szergej eljő, hogy Szása, hív az erdő,
Újra ő a legvidámabb s a legboldogabb. :||