Hova száll a szürke varjú,
Szürke varjú szállj el messze,
Többé ne gyere az én földemre,
Ez a föld az életé.
Ment a varjú a folyóhoz,
A folyó azt mondta: Hess!
Szállj el innen szürke varjú,
Szállj el innen szürke varjú,
Habjaim közt, lenn a mélyben
Halak fényes teste csillog.
Vizemet ne fesse többé csonka holtak
vére már
Hova száll a szürke varjú...
Ment a varjú az erdőhöz,
Az erdő azt mondta: Hess!
Szállj el innen szürke varjú,
Szállj el innen szürke varjú,
Ágaimon mókus szökken, égboltomon madár röppen
Szívemet ne tépje gránát
Éljenek csak a madárkák
Hova száll a szürke varjú...
Ment a varjú az asszonyhoz,
Az asszony azt mondta: Hess!
Szállj el innen szürke varjú,
Szállj el innen szürke varjú,
Fiamat nem adom másnak
Csak egy hosszú hajú lánynak.
Soha többé a halálnak,
Hogy a varjak hízzanak!
Hova száll a szürke varjú...
Katonákhoz ment a varjú.
Fegyvert fogtak rá, hogy: Hess!
Szállj el innen szürke varjú,
Szállj el innen szürke varjú,
Nem akarunk sarat enni,
Nő helyett fegyvert ölelni,
Soha többé háborúzni
Hogy a varjak hízzanak.
Hova száll a szürke varjú,
Szürke varjú szállj el messze,
Többé ne gyere az én földemre,
Ez a föld a holnapé.
Jól vigyázz, mert visszatérhet,
Visszatér a szürke varjú,
S akkor a föld nem az életé lesz,
Akkor a föld a varjaké.