Téli ének
Echo of Dalriada
Keserű- kínos rabja nem lennék…
Maradnék, hogyha hagynának, tüzes lépteim szárnyának
Ellent nem állhatna az ég…
Ha eljő az éj, leszállok csendben, ajkam fagyba, hóba dermedten súgja:
Eljött újra a dermesztő sötét.
Ősi a kéj, de így van rendben, túl soká, s magam szenvedtem, s ismét lesz,
Ki csendben lehunyja két szemét…
Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már.
Árnyékok égnek, holt- hideg fények
Ha eljő az út vége, hol talál?
Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már.
Árnyékok égnek, holt- hideg fények
Ha eljő az út vége, hol talál?
Jégvirágon járok én,
Sűrű ködben, télben, erdő rejtekén
De napsütésben újra élnék, lázban tart, s a
Tavasz dala is felzeng majd!
Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már.
Árnyékok égnek, holt- hideg fények
Ha eljő az út vége, hol talál?
Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már.
Árnyékok égnek, holt- hideg fények
Ha eljő az út vége, hol talál?
album címe: Jégbontó
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: Hammer music / Nail Records
zeneszerző: Ficzek András
szövegíró: Ficzek András
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 25690