Gyanúsnak tűnt már korán reggel
Biztos bal lábbal keltél fel
Ilyenkor a megszokás diktál
A kávéhoz is kakaót innál
Indulsz, de apád morog egy számról
Bérletről, szabályról, miegymásról
De nem hallod, mert nem figyelsz oda
Ma busszal mész, mert elromlott a Skoda
Újságot veszel és várod a gépet
Közben a beteg öregeket nézed
Ahogy botjukkal, mint Szergej Bubka
Egymás előtt ugranak a buszra
Repülnek a szatyrok, csoszognak a lábak
Félresöprik a kismamákat
Csodálkozol és nem veszed észre
Mögötted egy ellenőr szállt fel a gépre
De téged nem érdekel, pedig fontos lenne
Hogy írd rá a számot a bérletre
Fiam, máskor add át a helyed
Most pedig mutasd a bérleted
Korán reggel gyengén hallasz
Fordulsz, lassan tovább ballagsz
De nem megy, ez egy szívós fajta
Terpeszben, üvöltve nyom rá a falra
Arra gondolsz, hogyan lett náci
Egy ilyen kedves, bajuszos bácsi
De az ellenőrök már csak ilyenek
Túlüvöltik az egész tömeget
De most megtanulod egy életre
Hogy írd rá a számot a bérletre
Fiam, máskor add át a helyed
Most pedig mutasd a bérleted
De most megtanulod egy életre
Hogy írd rá a számot a bérletre
Fiam, máskor add át a helyed
Most pedig mutasd a bérleted