A börtön ablakába
A börtön ablakába soha nem süt be a nap.
Az évek tovaszállnak, mint egy múló pillanat
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú, ha rád gondolok én
Szeretlek én, szeretlek én.
Egy késő üzenet, egy elkésett levél
Amelyben üzenem, hogy nem vagy már enyém
Ragyogón……..
A rács mögött az élet oly lassan múlik el
Egy csavargó dalától vidámabb leszel
Ragyogón ……….
Ott álltam egyedül, és vártalak nagyon
Sok boldog érkezett azon a vonaton
Akit vártam, nem jött el, ma sem, tegnap sem
Igy a vonat elindult, s én álltam egyedül
Kedvesem, szerelmesem.
Az emlék messze száll, már nem fáj semmi sem
Elmentél, itt hagytál magamra kedvesem
Csupa könny a szemem, csupa bánat a szívem
Mégis jó volt teveled, rád emlékezem
Ó kedvesem, szerelmesem