/Siska/
Uram, ki vagy a mennyekben kérlek néha nézz le rám
Nézz rám és vezess, apám helyett kérlek légy apám
Terelj jobb útra, megtért gyermekedként nevelj
A ha letérnék ösvényedről gyengéden magadhoz emelj! Ámen

Láttam a bűnt és jártam bűnös utakat
Nagy vagyont, mesés házat láttam sok kívánós kutakat
Az élet mégis mást adott nekem és mennyi mást ígér
Az ember-ember kell maradjon, bármi másnál többet ér
Ha többet él a gyermek, mint maga szülő atyja
Az apai tanácsnak többé nem lesz foganatja
A szép szó messze száll csak saját hibáidból tanulsz
Esküszöl mindenre, de hiába, egyre jobban vadulsz
Engem többé nem látsz, köptem tükörbe
De hibát hibára, hiszen az élet utam görbe
Míg a gonosz táplál létezem, bár vetekszem magammal
Gyakran úgy érzem ketten vagyunk, nem bírok a haraggal
Hidd el ki akarok törni, nem jó itt nekem
Telnek múlnak hosszú hónapok, nem találom helyem
Én már úgy feladnék mindent, de harcosnak születtem
Sokszor ráébredek arra, hogy rossz istent követtem
Ez az én hibám, s majd megbűnhődöm egyszer
Belűről rágnak a férgek, a vérem mérgező vegyszer
Saját szemembe tekintek, a múltamat siratja
Utolsó levegő vétel, lelkem a mindenség rabja
...és ez így marad

/ArtosCsaba/
Ha tükörbe nézel, akkor láss
Van világ vagy száz
Nem adom könnyen, ez megmagyaráz mindent
Én a tükörkép lassan eltűnök innen
De a rímem marad, a célszalag átszakad
Már rád tartozik, ki vagy
Az ingerküszöbön túl
Akkor jó, ha a téma feldúl

Annyira lázadsz, hogy a drogokhoz nyúlsz
Addig rombolsz, amíg bele nem pusztulsz
Mindenkit megversz, még a szüleidet is
Nem gyógyítható ez a modern pestis
Tetrisz az élet, mindent a helyére
Akik díjat kapnak, keveset henyélnek
Keménynek látszik, pedig belül szivacs
Kamuzz másnak, engem nem szívatsz
Én a saját életem kértem karácsonyra
Meg, hogy a fiam hallgasson a tanácsomra
A témám megszólni, nem a Bakács fogja
Észért nem megyek a barkácsboltba
Sok a javítani való, mint a kátyú Pesten
Földbe tapsom, mert többször elestem
Háború kell? Számolj az áldozattal
A húzóerőnk felér vagy száz vonattal

Ha tükörbe nézel, akkor láss
Van világ vagy száz
Nem adom könnyen, ez megmagyaráz mindent
Én a tükörkép lassan eltűnök innen
De a rímem marad, a célszalag átszakad
Már rád tartozik, ki vagy
Az ingerküszöbön túl
Akkor jó, ha a téma feldúl

Gyúrok, vagy gyűrök, túrok, vagy tűrök
Azért élek túl, mert célokat tűzök ki
Ha lassú a traktor, válts motorra
Látom, a lövészárkod más kotorja
Igaza van a rasztáknak, épül Babilon
És hogy para, mint fingó majmok a mobilon
A szereplők csillagai leáldoznak
A tükörben a vonásaid megváltoznak

Ha tükörbe nézel, akkor láss
Van világ vagy száz
Nem adom könnyen, ez megmagyaráz mindent
Én a tükörkép lassan eltűnök innen
De a rímem marad, a célszalag átszakad
Már rád tartozik, ki vagy
Az ingerküszöbön túl
Akkor jó, ha a téma feldúl