Ma zűrös kicsit a nappal,
Nem bírok tovább magammal.
Balhés kicsit a reggel,
Ne felejts el!
De ha van valami gond, szólj rám!
Vagy kedves mosolyod inkább dobd rám,
Ha tele vagy velem, mint jéggel a verem,
meg kell értenem.
Kicsavarom magam, mint egy vizes rongyot,
Becsomagolom az agyam, sátrat bontok!
Hisz ha lenne új cipőm, az is tele lenne vele:
A szívemben nincs senkinek sem bérelt helye!
Na, kapaszkodj meg, baby,
Hogy hasra ne ess a dumám hallatán!
Na, kapaszkodj meg, baby,
El ne ájulj, csak viselkedj lazán!
Megigazítom az arcom gyorsan,
A mosolyom kivasalom, úgy, ahogy szoktam.
Az egész várost a nyakamba veszem,
Talpalok a rakparton és talpalok a hegyen.
Ezernyi nő! És mind-mind ezernyi féle,
Csak kapkodom a fejem, de se hossza, se vége!
Mi lesz velem, ha rámtör a rettegés?
Vagy leteper egy járvány: a közelgő női vész.
Rájöttem, azt hiszem, séta közben,
Hogy a nő az ördög az ördögi körben...
De mi lenne velem, baby, ha nem lennétek?
Csak hálni járna belém baum! Baum! a lélek!
Na, kapaszkodj meg, baby,
Hogy hasra ne ess a dumám hallatán!
Na, kapaszkodj meg, baby,
El ne ájulj, csak viselkedj lazán!