Mikor az ajtómon kilépett,
kisírt szomorú szemekkel,
akkor már rájöttem, hogy mindent
csak én rontottam el.
Lehet, hogy nem tudtam megadni,
ami kellett volna neked,
de soha nem tudtam tagadni,
hogy mennyire szeretlek.
Refr:
Gyere és álmodd az álmunkat újra,
még nem kell, hogy vége legyen.
Gyere és álmodd az álmunkat újra,
csak nézz rám és fogd a kezem.
Bánok már mindent, és nagyon fáj
itt bent ez az egész nekem!
Hát gyere és álmodd
az álmunkat újra velem!
Most megtanulhatom újra,
hogyan éltem nélküled,
hogyan higgyem el, hogy többé
már nem lehetek veled.
Kevés volt még belõled,
minden percben hiányzol.
Kérlek, ne légy süket, ha hallod,
hogy ez a dal csak neked szól.
//Gyere és álmodd az álmunkat újra,
még nem kell, hogy vége legyen.
Gyere és álmodd az álmunkat újra,
csak nézz rám és fogd a kezem.
Bánok már mindent, és nagyon fáj
itt bent ez az egész nekem!
Hát gyere és álmodd
az álmunkat újra velem!//: