Ez a dal El Lute története, egy emberé, aki arra született, hogy vadásszanak rá, mint egy állatra, mert szegény volt. De nem törődött bele sorsába, és mára visszakapta becsületét.
Tizenhét éves múlt de már állt a bitó,
Egy bűnért mit más követett el, és nem Ő: El Lute,
De Ő élni akart, hiszen túl fiatal,
És elmenekült a halálos ítélet a keze elől,
Milyen rossz egyedül, Ó! El Lute.
Refr.:
Eddig mindig csak az árnyékban járt,
Menekült El Lute,
Pedig Ő nem akart semmi mást,
Csak egy kis nyugalmat és álmodozást.
Elrejtette Őt a kőszívű táj,
Menekült El Lute,
Csak a föld, meg az ég, meg a víz,
Meg a rét hisz neked már, El Lute...
Ahogy telt az idő megismerte nevét Spanyolország,
Vérdíj a fején, mégis elrejtik Őt az emberek,
Mindenki segíti Őt,
Hiszen igaza volt.
Senki sem menekül,
Akit ennyire űz a hatalom és az erő,
Ahogy Téged El Lute!
Úgy él ahogy tud,
Épp úgy mint Robin Hood,
De új idők jöttek és felkel a nap,
És tisztul az ég, és megmenekült El Lute.
Eddig mindig csak az árnyékban járt,
Menekült El Lute,
Pedig Ő nem akart semmi mást,
Csak egy kis nyugalmat és álmodozást.
Elrejtette Őt a kőszívű táj,
Menekült El Lute,
Ragyogón süt a nap, olyan tiszta az ég,
Mint ez a név: El Lute.