Novemberi hűvös délután,
Pályaudvar, szürke félhomály.
Utazótáska, egy sötét esernyő,
Itt vagyunk, csak nekünk feltűnő.
Titokban az órát nézed,
Önmagad lehet, hogy hibásnak érzed.
Ha elmész jönnek a kínok,
Ha itt maradsz azért sírok.
Ha elmész jönnek a kínok,
Ha itt maradsz azért sírok.
Szavak helyett nehéz sóhajok,
Megtörtél, te is láthatod.
Ennyi volt, nincs már folytatás,
Vár egy újabb-újabb állomás.
Utolsó könnyes pillantás,
Úgy érzed valamit szólhatnál.
Ami volt, csendben megfagyott,
Hideg szél hozza a holnapot.
Szavak helyett nehéz sóhajok,
Megtörtél, te is láthatod.
Ennyi volt, nincs már folytatás,
Vár egy újabb-újabb állomás.
Ennyi volt, nincs már folytatás,
Vár egy újabb-újabb állomás.