Érintésed tűzként érzem
Szavaidat mind elhittem
Szomorúság Ãze körbe jár
Fájdalmat messze vidd el
Jobb lesz minden, végre hidd el
Legyen vége, semmit nem ér már
Hová tünt belőled mondd, a régi szenvedély?
Nincs értelme már, hogy bennem élj.
ref.:
Hazugság minden szó
SzÃved jéggé fagyott hó
Nem olvad már többé fel
A dermedt érzelem.
Hazugság minden perc
Mint hüvös szél, úgy átölelsz
Messze száll az álom
és csak nézhetem.
Szertefoszlott minden remény.
Soha többé nem engedném,
Hogy még egyszer karjaidba zárj.
Remény vesztett éjszakákon
SzÃvem kulcsát jól elzárom
Elfelejtek mindent, ami fáj.
Hová tünt belőled mondd, a régi szenvedély
Nincs értelme már, hogy bennem élj.
ref.:
Hazugság minden szó
SzÃved jéggé fagyott hó
Nem olvad már többé fel
A dermedt érzelem.
Hazugság minden perc
Mint hüvös szél, úgy átölelsz
Messze száll az álom
és csak nézhetem.