ásd, hogy az életből más nem maradt,
csak a látszat, hogy bírjuk tovább!
De nappalra éj jön
és hallod már
hív még egy másik világ.
Túl az égbolt jéghidegén,
fényévek nem fogják át,
de hajnal jön s úgy tűnik el�.
ref:
Várlak, hogy jöjj el,
most velem szökj el,
most követned kell!
Törj át úgy mint én
a nap hamis fényén,
mégha nem is tudod,
mi vár az út végén...
Sápadt fény ébreszt föl, szíved üres,
nem köti ide már vágy.
Érezted, mi várhat a világon túl,
hívott, de itt maradtál.
Túl lelkednek kis szigetén,
szavaid nem érik át
de már eszmélsz s úgy tűnik el...
ref.
(hogy)mi vár, mi vár�az út végén.
ref.