Erdőben, fáradtan sétáltam, amikor megláttam egy rozoga kunyhót.
Árván állt, örökös békében, tán lakója sem volt.
Eljöttem, messze a várostól, sok zavaros álomtól, oda ahol pihen a lélek
A kis házban azonnal megláttam azt amit rég vártam.
És hogyha kérdeznek, mond nem is kell más:
Egy rozoga ház, egy rozoga ház,
Egy rozoga ágy, s várjon Valaki rám.
Egy rozoga ház, egy rozoga ház,
Egy rozoga ágy, s várjon Valaki rám.
Nem volt még igazán sok pénzem,
De valahogy úgy érzem, ez nem sokat számit.
Építhetsz palotát, légvárat csak másokat ámít.
Gondold meg mire van szükséged, mert csak a hűségnek tudod az árat
Egy kis házban Te is rájössz majd ugyan úgy boldog vagy
És hogyha kérdeznek, mond nem is kell más
Egy rozoga ház, egy rozoga ház,
Egy rozoga ágy, s várjon Valaki rám
Egy rozoga ház, egy rozoga ház,
Egy rozoga ágy, s várjon Valaki rám
Meguntam már réges rég, hogy mást tegyek mint amit szeretnék.
Unom rég.
Meguntam már réges rég, hogy vágyaimat mások nevessék
Ezt tudom rég.
És nem is kell más: /RAP betét/
„Kis ház meg a tisztás.
Tudom azt, hogy nincs más, nem is kell a változás
Igen csiripel a madár a fülembe, azóta minden reggel énekel a fülemüle
Nekem nem kell a város, nem kell az utca, egy rozoga házba húz a szívem vissza
Az igazi énem ami előtör és boldog vagyok életemben először.”
Egy rozoga ház s várjon Valaki rám.
Egy rozoga ház s várjon Valaki rám.