A régi szép idők
Kovács József
hozzád száll el a gondolatom.
Mennyit álmodoztunk,
mennyit kóboroltunk
bolondos utakon.
Néha rám tör az emlékezés,
aztán úgy fáj a bús ébredés,
ilyenkor lehunyom a szemeimet én,
de az eltűnő remény oly kevés.
A régi szép idők,
eszembe jutnak ők,
mikor még álmodozva indultál felém.
A régi szép idők,
mikor még volt időd,
de arra ki emlékszik már, csak én.
Néha elfog a kishitűség,
talán én voltam az, aki félt,
talán elsiettem,
amit rosszul tettem,
nem tudom ma sem még.
Visszakérném a csókjaimat,
és az elrontott napjaimat,
de aztán gondolatok suhannak elém,
vajon te voltál, vagy én boldogabb?
A régi szép idők,
mikor még csók előtt
szemembe hosszan néztél szinte részegen.
A régi szép idők,
eltűntek végleg ők,
már csak az emlékük maradt nekem.
Lá-lá-lá-lá-lá...
Mégsem jön vissza ó, sose már
az a perc, az a nap, az a nyár,
mert amit elrontottunk, jó már nem lehet,
többé vissza nem jöhet soha már.
A régi szép idők,
mikor még volt erőd
mellettem átsétálni sok-sok éjszakát.
A régi szép idők,
a régi szép idők,
a régi elfelejtett boldogság.
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Dobsa Sándor
S Nagy István
szövegíró: Dobsa Sándor
S Nagy István
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 5963