Sötétben állok az udvaron,
És a csillagokat nézem.
Nézem, ahogy a feketeségben,
Eltűnnek az égen.
Úgy, ahogy a csillagok is,
Az emberek eltűnnek.
Mintha nem is léteztek volna,
A semmibe elvesznek.
Refr.:
Hazugságban élek,
Mindig jobbat remélek.
Széttép a vágy, amely bennem van,
Úgy hiszed, minden rendben van.
Néztem a sötétlő eget.
Szebben élni, hogy lehet?
Néztem sokszor az embereket,
Békességben élni nem lehet.
Refr.:
Hazugságban élek,
Mindig jobbat remélek.
Széttép a vágy, amely bennem van,
Úgy hiszed, minden rendben van.
Van olyan ember, aki azt hiszi,
Hogy gyűlölik pedig nem.
Van olyan ember, aki bármit
Megtenne ellenem.
Van olyan ember, aki azt hiszi,
Teljesen megőrültem.
Csak maradj velem mindig,
Maradj mindig mellettem.