Radames:
Ha száll hajóm a messzi végtelenbe
És átlépem a titkok ajtaját
Akkor feltárul egy másik ég felettem
És itt hagyom a nagy világ zaját
Aida:
Úgy elszállnék szabad szellőt követve
És elérném a messzi Ég falát
Óh a föld alattam,s fénylő ég felettem,
Csak szállnék, míg meglátom szép hazám
Radames:
Ott megszűnik a tér s idő, hisz nem kell
Aida:
És elérjük, hisz karnyújtás az ég
Radames:
Egy másik nap, mi nyugszik ott és felkel
Aida:
Egy szebb jövő, mi tárul majd elénk
Aida & Radames:
De mért mondom épp neked
Aida:
Hisz úgysem értheted
Radames:
Akit tán legjobb lenne elfeledni, s nem lehet
Aida & Radames:
Egy ismeretlen ismerősnek,
És nem tudom, hogy miért
És nem tudom, hogy mért így jó
De könnyű minden szó
Radames:
De miért mondom épp neki?
Hisz úgysem értheti
Akit tán holnapra elrejtenek a tegnapok
Egy ismeretlen ismerősnek
De el kell mondanom
S ha itt lenne, én mondanám
Bár úgyis tudja már
Tudja már
Tudja már