A Föld csodás ígéretek között
Végtelen pusztája mindig zöld
Nem lehet tied a Föld.
Az ég, két karját nyújtja a messzeség
Hiába születtél mindezért
Ellened fordult az ég.
Refrén:
Ne kérdezz, ne vétkezz,
Ne kérkedj, emlékezz!
A tűz régen barát volt mindenütt
Gyermekek arcára fény derült
Hamu és árnyék a tűz.
A víz a bűnöktől lemosta lábad
A sivatag tenger volt egykor itt
Kiszáradt homok a víz.
Refrén...
A szó lehullt, mint megperzselt pillangó
Üres volt és mégis áruló
Minden megmérgez a szó.
A dal, nem tudja senki, hogy mit akar
Mindig útjában van egy fal
Nem lehet szabad a dal.