Ref.:
Még keresem őt, aki a sorsom,
Nem láthat meg más,
nem érhet el, csak ő.
Nézd, itt van a jel, magamon hordom,
Nem láthatja más,
majd csak ő, már csak ő.
Úgy, ahogy jött a tél,
hegyre völgy és napra éj,
éltem jól és éltem úgy, ahogy kell.
Sosem voltam én a nyughatatlan vér,
ki vágytól vágyig él,
de tényleg mindig elhittem:
van egyetlen.
Ref.
Volt, aki megtalált,
szüntelen, csak körbe járt,
azt remélve, eljön majd az idő.
De tudtam jól, hogy boldogabb lennék,
ha máshol ébrednék,
mert én még most is elhiszem,
van egyetlen.
Ref. 2x