Elektra: A vágy nem más,mint ötök pusztulás
Nincs több igaz ember, csak én maradtam más
H.B.: Inkább lennék gazember, mint egymagamban tiszta
Nem arra születtünk,hogy különbözzünk
ha olyan vagyok,mint más úgy maradok tiszta
Elektra: Rám mondják,hogy bolond
De Te vagy az húgom
széttéphetik a testem, megölhetnek,mint apátlant
H.B.: Könnyen beszélsz, csak szólnod kell
És tiéd a világ, tiéd minden
Elektra: Nem kell puha ágy, nem kell diadém
Nem kell más csak a szabadság, az igazság, a fény
A ruhát letépem magamról, az ékszert eldobom
Ami nem én vagyok az nem kell, nem kell semmi, ha nem én vagyok
Így várom Orestest
H.B.: Elmúlik az élet, elsorvad a vágy
Csak egy este feküdj le úgy, hogy nem gondolsz reá
Az ember dolga az, hogy boldogság legyen
Csak egyszer ébredj úgy, hogy a nap tiéd legyen
Milyen más a reggel, ha arra ébredsz fel, hogy gyermeked sír melletted, se neki énekelsz
Milyen más az este, ha fekszel az ágyadban, férjed rád néz, s te is rá
Ugyanabban, ugyanabban a vágyban
Elektra: Amíg egy ember él aki nem felejts, senki nem felejthet
Mert én tartom a csillagokat, az égen
Én vigyázok rátok nehogy négykézláb járjatok
Én szülök minden ártatlan csecsemőt
Én Elektra mondom aki hallgat, sohasem felejt
H.B.: Megtalálni, oly nehéz a gyönyör ritmusát
Megtalálni oly nehéz a látható csodát
Százezernyi pillangó száll a nap felé
Ahogy égnek a tűzben, úgy lángolok én