nézem észrevétlenül
árnyékba bújva
kellemetlen érzésektől
odúba szorulva
ha átszakadtnak tűnik és
az arcomon ott van a helye
sárgán fénylő utca
a plafonon
most fogadj be

olyan jó lenne, ha egyszer felhevítenél
mer eddig minden napom nélküled a hó lepte be
ha majd a szív nem csak igeként, mit ezer szív mesél,
hogy a tettekre a pecsétet a szó tette le,
kell egy jel, felemel, majd hirtelen leejt
te leszel az a szer, mi placebót jelent
nem is vér az! ne hidd, csak száraz bor ajkamon
tényleg jó lenne, ha századszor a tartalom
majd gyertyát gyújt, nem lesznek ütőéren szilánkok
én álmodtam egy világot, aztán majd meglátjuk
de nyakamat rá, hogy ott nem lesz, légüres levegő
mi megfojt ha nem veszed, és megfojt ha szerető
de jó lenne ha meglenne (ne mi?), az a furcsa képesség
hogy egy tálba férjen meg a savanyúság, édesség
mondanám kérek még, mit arcomnak abszint ad,
gyomorba méregként, a nap virrad nap mint nap
a körforgás, barátok, sörbontás
jó lenne embernek maradni, majd rájönni, hogy ő volt más
parázson táncolok, már jó lenne, ha hó lepne
sebem nem fáj csak csíp, de ezt a só tette

héj!
még ne is szólalj meg
még ne is szólalj meg mert még csak most kezdtem el
még csak most kezdtem, (hallod, még csak most)
úgyhogy jól vigyázz

ref.:
jó lenne poharakba bújni
mezítláb a tó a mellett füstkarikát fújni
az egészre, bennem minden rész egészben
összeáll, a horizont nem, csak amit közte látsz
amit te láthatsz, az egy kívánság
ne képzeld, már érzed, így mindjárt más


sustorog az esti szél
hajnalban is táncra kér fel
magasba vinne el
nem érdekli mit felel
számból az az enyhe hang (jólenne)
hallgatni ő nem akar
pedig az egyetlen szó
ami számból elhaló
csendességgel megszólal
te nevedről szól...robban

ref. 2x