Abban bíztam címemhez délre elérsz
fáradtan gratulálsz, hisz ingemen jótét kosz lábnyomod.
második, nevenincs orvosságod penész
rabként, senkiként, tengert vonz zátonyod.

Agyafúrt adoniszként agyonütöm ajtózárad
Belátok, belsejében békében barkóbáznak
Cefreszagú célhoz cammog centinként a cigaretta
Darabos dalomban dédelget direkt dialekta
Elemi erővel elcsattanó epigramma
Félkész fejformádra fikcióit feliratja
Garantáltan génektől grammonként gerinctelen
Hiú hangok hatnak harsánynak hering helyen
Ijesztően idegen, indul idegeim igazsága
Jelentem jópofámat jutalmul a jelen járja
Kellően kétes képet konzervál a kenel kínja
Legyel lelkileg lerombolt lónyál, legyen líra
Magukba meredt miszterek mennek mannáért marokkal
Nem normális nézet, nebuló narkózik a nagyokkal
Ott oly ordenáré orgánum olvassa osztatlan
Prosztón perceit pendíti por pakkban
Rafkós rímekkel rohan régen rossz randira
Sajnos sajátos stílussal stíröli a spanglija
Tarkómon tesped tőled tévelygő tudatom
Uszító uralmadra utaltam utamon
Voltam vontatott varázslat, végül valóságom várom
Zenész zajom zavartan zálogba zongorázom.

Abban bíztam címemhez délre elérsz
fáradtan gratulálsz, hisz ingemen jótét kosz lábnyomod.
második, nevenincs orvosságod penész
rabként, senkiként, tengert vonz zátonyod.

Alvajáróként zizzen bennem a varázs
cirógató unalom doromboló tornyát
elhajítom sürgetve, fáradtságom részlet,
mint gesztenye parázs, hirtelen oly ébren
indulok a napnak, jövőm indul munkába,
én indulok a napnak, jövőm indul munkába,
mert ki kedves, mellettem kel,
ki kedves mellettem kel,
létezem, létezem, létezem ha látlak.

Abban bíztam címemhez délre elérsz
fáradtan gratulálsz, hisz ingemen jótét kosz lábnyomod.
második, nevenincs orvosságod penész
rabként, senkiként, tengert vonz zátonyod.