[Verse_1]
Megválaszolatlan kérdések fogtad magad, távoztál
Látom, már nem érte meg mert te csak meg bántottál
Eddig megélt életem hazugságra épül
Dobhatom a kukába így minden jobb lesz végül
Én csupán erőt kértem tőled te pár üres szóval áltattál
Amikor csak tehetted lépten, nyomon átbasztál
Hát köszönöm elég volt nem kérek többé belőled
Hátam fordítom neked és elsétálok mellőled
Örülhetsz most már, mert elengedtem kezed
Válassz hát, kit akarsz és legyél boldog vele
De felejtsd el, hogy ismersz, nem létezem többé
Ahogy az álmaim nélküled úgy válsz te is köddé
Hazudhatsz magadnak, hazudhatsz a világnak
De elfelejted azokat kik melletted kiálltak
Kinek vállara zokogva hullattad könnyeid
Félek el veszíteni de, úgy látom, hogy könnyebb így

[refrén_2x]
Köd szállt le rád mi elfedi a hiányt
De kísért a múlt nem tudok helyes irányt
Búcsút venni elég nehéz ezt kell most tennem
Elfordulni tőled a ködös éj felé mennem

[Verse_2]
Köszönök mindent, de bánom, hogy ez lett az ára
Hogy ennyit írjak rólad már meguntam mára
Nincs többé bánat elegem van már belőled
Hagyjál engem békén ne is haljak többet felőled
Furcsa lélek az ember sokszor mást mond, mit gondol
Mert szembenézni önmagunkkal elég nehéz olyakor
De muszáj megtenni ahhoz, hogy tovább tudunk lépni
Hogy meg tanuljunk egyedül is a dolgoktól nem félni
Te nem merted ezt megtenni, de hogyan tudsz így élni?
Egy árnyék mögé rejtőzve mások szemébe nézni
Hamis szavakat mondani és hitegetni valakit
Te vagy az közöttünk aki mindig csak alakit
Minden véget ér egyszer, ahogy véget ért ez is
És rájöttem, arra hogy egy lány vagy csak te is
Nézd meg mi lett belőle haraggá vált minden
Többé nem fogod azt hallani de szeretlek kincsem

[refrén_2x]
Köd szállt le rád mi elfedi a hiányt
De kísért a múlt nem tudok helyes irányt
Búcsút venni elég nehéz ezt kell most tennem
Elfordulni tőled a ködös éj felé mennem

[Verse_3]
Egy előre nem látható hibából következik
Hogy barát és barátnő egymással ölelkezik
Egy elhibázott szerelem mi az ördöggel szövetkezik
Egyre csak növekedik az elfojtott harag
Pár jó barát szerencsére ilyenkor is akad
Kik mellettem álltak, ha kellett a bajban
Mikor én otthon sírtam te valahol nevettél
De hát mit is tehetnél úgyis ez lesz a válaszod
Mert az egész életedet nyitott szemmel átalszod
Álltatod leginkább csak magadat de várhatod
A múlt árnyai elől elmenekülni nem lehet
Ha félre dugtál eddig ezután is megteszed
Kívülről már nevetek ettől többet nem tehetek
Hidd csak, mint te hogy én is elfeledlek
Kísértenek szavaid de, szerepet játszok helyette
Köszönöm jól vagyok, ezt mondom minden embernek

[refrén_4x]
Köd szállt le rád mi elfedi a hiányt
De kísért a múlt nem tudok helyes irányt
Búcsút venni elég nehéz ezt kell most tennem
Elfordulni tőled a ködös éj felé mennem