Tudod, ha védtelen vagy, nincs már erod,
Megfojt a gondolat, hogy nincs esély.
Ne fordíts hátat magadnak mégse,
Ilyenkor megsegít a szenvedély.
Tudod, ha nincstelen vagy, fáradt az agyad,
Bolyong a sorsod, mint az oszi szél,
Ilyenkor vár egy igazi érzés,
Amikor álmot küld a tiszta éj.
Képzeld, milyen a jó,
Képzeld azt, hogy mesélni volna jó!
Tudod, ha nincstelen vagy, fáradt az agyad,
Bolyong a sorsod, mint az oszi szél,
Ilyenkor vár egy igazi érzés,
Amikor álmot küld a tiszta éj.
Képzeld, milyen a jó,
Képzeld azt hogy mesélhetnél!
Repülnék hozzád, mint a szél, nagy vihar után,
Repülnék hozzád, mint a fény, hozzám hajolnál,
Repülnék hozzád, mint a dal, hogy erőt adjál,
Repülnék hozzád mint a szó, amit mindenki vár.