Hűvös reggelen ébredtem,
Nem voltál velem.
Levelet hagytál,
Azt írtad, hogy nem jössz vissza már.
Hogy miért történt így,
Azt csak rejtély ma már.
Bárcsak újra hallhatnám.
A hangod mert egy perc
És túl sok ha nem szólsz hozzám
És így én csak
Itt állok szótlanul némán,
Várom hogy újra jöjj hozzám,
Még egyszer kell hogy rám találj.
Elmentél, más vigasztal már.
Nem mondtad, miért haragszol rám.
Szívem még visszahúz hozzád.
Fáj, hogy ennyi volt
Mint az, mi kettőnkről szólt.
Valahol talán egyszer még újra kezdhetnénk.
Hogy miért történt így,
Azt csak rejtély ma már.
Bárcsak újra hallhatnám.
A hangod mert egy perc
És túl sok ha nem szólsz hozzám
És így én csak
Itt állok szótlanul némán,
Várom hogy újra jöjj hozzám,
Még egyszer kell hogy rám találj.
Elmentél, más vigasztal már.
Nem mondtad, miért haragszol rám.
Szívem még visszahúz hozzád.
Van még mit elmondhatnék,
Túl messze vagy, hogy érthetnéd.
Te vagy mindenem, a föld s az ég,
Elválaszt félvilág, mondd miért.
Itt állok szótlanul némán,
Várom hogy újra jöjj hozzám,
Még egyszer kell hogy rám találj.
Elmentél, más vigasztal már.
Nem mondtad, miért haragszol rám.
Szívem még visszahúz hozzád.
Itt állok szótlanul némán,
Várom hogy újra jöjj hozzám,
Még egyszer kell hogy rám találj.
Elmentél, más vigasztal már.
Nem mondtad, miért haragszol rám.
Szívem még visszahúz hozzád.