mEkz:
Fent vagyok a szpészen ha a státuszom figyeled,
Előttem a káosz, utánam meg sikerek,
Itt az eM az ee a Ká meg a Zé,
Minden gondolatom egy hófehér lapé,
Meg a tiétek, közlöm én egy zenében,
Amit csak érzek, és párszor megéltem,
Az édenkert bűne az édenkert gyümölcse,
Már én lettem kajak saját életemnek bölcse,
Az töltse vagy hallgassa a zeném aki érzi,
Nem érdekel olyan aki a világot csak nézi,
Gyökeret vertem Sz.S.t.P. álom,
Itt maradok akkor is ha már halkan szól a kánon,
A BPM-ek ugrálnak a decibel meg szétszakít,
Szívem szivárványa szép lassan megvakít,
De nem tudok mit tenni, tűrök amíg bírok,
Élek amíg tűrök, és amíg tűrök addig írok,

iKzEm
Refrén:
Csak a ritmusnak élek, mi a zenék során bennem testet ölt,
Amíg az Ördög sosem alszik, angyal filccel festek föl,
Az égre egy dallamot,
Amíg az ember csak néz, az Angyal száll az égbe fel,
Ne kérdezd, hogy Érem El,
Minden más lesz majd egyszer, az érzésem random,
Nem kérem, hogy kelj fel, én fekszem a parton...

mEkz
Tűzön vízen megyek, ha úgy kívánja sorsom,
A rímeim csupán, eddigi létemből foltok,
A horizonton játszik árnyékom színe,
Mikor egy megtört lélek fekszik le a sínre,
Én felemésztek mindent, egyetlen szóval,
Nem marad más hátra, csak egyetlen sóhaj,
De ennek lassan vége, meggyötör az emlék,
Ha hatalommal bírnék sokat másképp tennék,
De nem vagyok más, csak egy szimpla emszí,
Akit minden gondolat már szana-szét feszít,
Ez lettem mára közbeszólok mindig,
Azt hinni el mit látok, és a végsőkig hinni,
A szitu mindig más de a vége mindig ugyanaz,
Az egyiket követi, a többi másik fura nap,
De vég, mindig állandó lesz,
Ha felszól az angyal, állandó csend...

iKzEm
Refrén:
Csak a ritmusnak élek, mi a zenék során bennem testet ölt,
Amíg az Ördög sosem alszik, angyal filccel festek föl,
Az égre egy dallamot,
Amíg az ember csak néz, az Angyal száll az égbe fel,
Ne kérdezd, hogy Érem El,
Minden más lesz majd egyszer, az érzésem random,
Nem kérem, hogy kelj fel, én fekszem a parton...