Gépeinek monoton hangja
hazugságait füledbe súgja
szabadságod bilincsed nyújtja
késével sebed gyógyÃtja
Nem is érted, nem is érdekel
nem te kérted nem is kérdezel
elrendelt az életed
szerinted is vagy azt hiszed?
Ne hallgass rá fordÃts hátat
ha nem akarod, ő nem bánthat!
Neked is van saját utad
nem csak, amit más mutat
Elfuthatsz, de csak mÃg enged
hisz hozzá van kötve a lelked
miért tetted, nem érted
hiszen neked tiszta a kezed
Fuss el talán még elenged
még nem köt össze a végzet
Miért hiszed? Még hiszed?
Megbocsát és ő majd szeret?
Ugye Å‘ majd nagyon szeret?
Ne hagyd hogy irányÃtson
láss túl a felszÃnes álmon
miért más mondhatja meg
milyen hÃv legyen belÅ‘led?
Oda vissza, ördögi játszma
szereped jól megÃrva
szabad vagy, mégis rab
szavaival fogva tart
Valami még kellene mégis
ha engednéd segÃtenék is
minden esély elszalad
csőbe húzod önmagad