Mrs Denvers:
Mennie kell Fawell, nem látják szívesen.
Fawell:
Csak semmi pánik Deni.
Hisz ott maradt Londonban Maxim jó soká'.
Senki sem lát, kivéve ha az új asszonyság nem les titkon ránk.
Mrs. Denvers:
Nem néz az ránk. Itt fél!
Mert fél, itt van Rebecca még!
Fawell:
Hová lett onnan az az ékszertartó?!
Hiszen emlékszik, itt volt mindig!
Mrs. Denvers:
Tűnjön el! Ne nyúljon hozzá!
Fawell:
Ne butáskodj Deni!
Rebecca holmija, és én több voltam itt, mint barát.
Mrs. Denvers:
Megszokta Ő, a nagy rajongást.
Hisz kegyét leste a férfinép.
Nem több volt Ő, mint szép: maga volt a vonzerő.
Bámulta Őt, a száz rajongó.
Mind csak vágyódott Rá,
ám közben jól tudták: nem tesz senkit boldoggá.
Fawell:
Ez közös veszteség. Hisz csak mi ketten szánjuk Őt.
És fáj látnunk az Ő helyén egy másik asszonyt, egy ilyen méltatlan nőt.
Rebecca volt a fény!
És a kedvence voltam itt én!
Együtt:
Megszokta Ő, a nagy rajongást.
Hisz kegyét leste a férfinép.
Nem több volt Ő, mint szép: maga volt a vonzerő.
Csodálta Őt, a száz rajongó.
Mind csak vágyódott Rá,
ám közben jól tudták: nem tesz senkit boldoggá.
Engem mindig kedvelt!
Több voltam én, mint jóbarát!
Kérlek segíts, Deni!
Hol az ékszer, a pénz?!
Ez megmenthet még!
És Ő örömmel átadná, Deni!
Deni! Ssss...