Szeretem, amikor felkelek,
Jó lesz a kedvem, ha felnevet.
Szeretem, amikor enni ad,
Azt is, ha álmából felriad.
Szeretem, amikor kócosabb,
Reggel is, amikor morcosabb.
Szeretem, amikor mérgesebb,
Ilyenkor talán még édesebb.
Szeretem, amikor jót mesél,
Azt is, ha énvelem mendegél.
Szeretem, amikor puszit ad,
S húsvétkor hozza a nyuszikat.
Szeretem, amikor megdicsér,
És ha a suliig elkísér.
Szeretem, amikor átkarol,
Homlokon csókol, és rám hajol.
Szeretem, amikor dolga van,
Meglátom rajta, ha gondja van.
Szeretem, amikor ölbe vesz,
Azt is, ha esténként kádba tesz.
Szeretem, amikor kérdezem,
Jó-e ha öleli két kezem?
Szeretem nagyon, ez nem vitás,
Annyira és úgy, mint senki más!