Kiáltoztam a sötétben százszor a neved,
Nem jött válasz rá, és nem jött felelet.
Kinyújtottam én utánad százszor a kezem,
Nem találtam rád, és nem lát a szemem.
Kivallattam, kifaggattam lábaid nyomát,
Átkutattam, átkerestem napot, éjszakát.
Milliószor ébredt bennem újra a remény,
Megtalál a szó, és elindulsz felém.
Milliószor belenéztem minden arcba én,
De te nem voltál, és kihunyt a remény.
Kerestelek, kerestelek ahol csak lehet,
Szerettelek, szerettelek, elvesztettelek.
Szemem elől, hangom elől hova rejtőztél?
Szólj egyetlen szót, ha még értenél!
Ki fogná meg két kezedet, hogyha elesnél,
Hova indultál, hová mehettél?