Vársz, de van ré esély,
hogy rád talál, ki érted él.
Rosszhelyen állsz, de hajt a vér,
hol a kiút, hol van a cél?
Az élet, egyedül egy útvesztő,
tudnod kell, hogy benne,
hol van ő.
Menj, a hegyeket át, a viharon át,
keresd a lányt.
Vedd észre már, hogy fája magán,
s ha egyedül élsz, harcolnod kár.
Kell, hogy szabadon élj,
de üres az ágy,
nincs kihez érj,te vagy a kulcs,
ha hajt a vér, de hol az a zár,
ki szívedig ér?
Az élet, egyedül egy útvesztő,
ha eltévednél benne,
megment ő.
Menj, a hegyeket át, a viharon át,
keresd a lányt.
Vedd észre már, hogy fája magán,
s ha egyedül élsz, harcolnod kár.
Meddig vársz, álmodban mást kívánsz,
ébredned kéne mert tévúton jársz.
Miért nem lépsz, te meg ha attól félsz,
nem lesz ki megvéd ha túl messze mész.
Menj, a hegyeket át, a viharon át,
keresd a lányt.
Vedd észre már, hogy fája magán,
s ha egyedül élsz, harcolnod kár.
(Keresd a lányt.)
Menj, a hegyeket át, a viharon át,
keresd a lányt.
Vedd észre már, hogy fája magán,
s ha egyedül élsz, harcolnod kár.