Az éjszakában némán egy árva lélek áll,
bezárt ajtók előtt egy új napra vár.
Ha játéknak megunták, áldozatnak jó,
egy kellék csak, mi nem kell, félre az életútból.
Nézd, sötét az éj, de látszik még,
van hova tenni a fényt. (holnaptól)

Az éjszakában némán sok árva lélek vár,
bezárt ajtók közül egy nyílhatna már.
Tűzben égő szemek keresik, várják a védelmet,
hangjuk végre hangos, halljátok hát!
Nézd, sötét az éj, de látszik még,
lesz hova tenni a fényt.

Holnaptól már tisztán látunk,
és mindent megtalálunk,
sok mindent kell tennünk még!
Tegnapról hozz jó emléket,
adj hozzá ma is szépet,
szeresd, ki melletted él!

Hangunk szól, hozzátok szól,
figyelj, hogy jobb legyen mindenképp, holnaptól!
A sötétben felvillan, kigyullad a fény,
megnyílnak az ajtók a célunk felé.

Bízz, hogy tisztán lássunk,
hogy mindent megtaláljunk,
sokat kell tanulnunk még.
Hangunk szól, hogy rád találjon,
mindenkit megszólítson,
legyen minden holnapfény!

Holnaptól már tisztán látunk,
és mindent megtalálunk,
sok mindent kell tennünk még. (sok mindent kell tennünk még)
Tegnapról hozz jó emléket,
adj hozzá ma is szépet,
szeresd, ki melletted él!

Hangunk szól, hozzátok szól,
figyelj, hogy jobb legyen holnaptól!
Hangunk szól, hozzátok szól,
figyelj, hogy jobb legyen mindenképp, holnaptól!