Pszt! Elárulom, hogy van nekem,
Pszt! Titokban egy szerelmesem,
Pszt! Kinek a lépteit lesem,
S, ha szembe jön velem,
Már remegek én!
Pszt! A hangja oly megnyugtató,
Számomra mégis izgató,
A szeme tükre, mint a tiszta tó,
Oly biztató, ha nevet felém.
Olyan diadalmas érzés az,
Hogy szerethetem én.
Néha úgy gyötör a kérdés,
Vajon lesz-e az enyém?
Pszt! Megrészegít a gondolat,
Pszt! Hogy eljön majd az édes pillanat,
S egy csókot ad és velem marad!
Mióta rám nevettél, kedvesem,
Azóta színesebb az életem,
Azóta lilábbak az ibolyák,
S a felhőkön napsugár mosolyog át!