Én itt, te meg Svájcban
egy csodavilágban
ahol gyanúsan kék az ég,
Mi belenyugodtunk
hogy lassan itt mindent
beborít a szürkeség
Itt mindenki ártatlan
itt mindenki áldozat
hazudunk, ameddig bírunk
Te sohase láttad
én meg ott se voltam
nevetünk, de közben sírunk
Br.
Rajtad Coco Chanel
itt csak kopott panel
van pénzetek marha sok
de vannak farkasok
Zürichben alpesek
Nálunk az alkeszek
fulladnak bele a borba
önként dalolva
Ref.:
De nálunk minden ember
tök jó fej
Ha inkább itt maradnál
van még hely
Töltünk és közben
búsan és bölcsen
gondolunk a szebb napokra
és valahogy mindig
más tehet róla
hogy sohasem vittük sokra
ti három nyelven is
értitek egymást
és nem tudjátok rólunk
hiába gyönyörű-
szép a mi nyelvünk
mert egymáshoz sem szólunk