Amint ránk zuhan a sötét éj,
A Szökevény útra kél,
Egy újabb színpadra most felmegyünk,
Ez kell nekünk,
A rock 'n' roll az életünk.
Száz meg száz tekintet felénk néz,
Emelkedjen minden kéz,
Ma este csak is nektek zenélünk,
Pár szívet elérünk,
Had halljuk, együtt éneklünk...
Refrén:
...hogy csak miénk az éj.
A Szökevény útra kél...
...és csak miénk az éj.
A Szökevény útra kél...
Nem a pénz hajtja az életünk,
Mi csak is értetek zenélünk,
A fény, a kezek, meg a sikoltás,
Közös fejrázás,
Sörmámoros vigyorgás.
Lányok, kérek most egy sikoltást!
A fiúktól meg egy kiáltást!
Kérem a kezeket, hogy érezzük,
A tetszést elnyertük
És mindannyian élvezzük...
Refrén