Vágyom Rád
Pirgel Dávid
Holt szerelemről szólt egy álomkép…
Tán sosem látlak már,
Egy gyönge kis napfény, nem nyár…
Száz szelíd szó múltba vész,
Száz csodás érintés - szívem csak rád vár!
Csak rád vár!
Vágyom rád, szívem lát -
Halld meg hát dallamát!
Vágyom rád, a szívem hajt hozzád,
De mégsem léphetek tovább…
Két karod véd, lágyan ölel.
Közel a perc, mégse, jön el…
Szüntelen vágyom rád,
Üres minden perc, mely nem lát…
Légy velem, vágyom rád!
Miről álmodom - ha tudnád, megadnád…
Szemed lángja elvakít,
Mit ígér, mit súg?
Szemed fél vagy bátorít?
Mért vársz? Mért nincs út?
Szólj hát, hogy értselek!
Nézz rám!
Nincs baj, míg féltelek!
Nézz rám!
Mert jobb sors már nem vár,
Ha hozzám bújnál!
Vágyom rád!
Nincs szó, nincs oly vers mely súgná…
Érezd, hogy vágyom rád! Ez álom-szerelem, ki látná…? Ki tudná…?
Nap és Hold szebb sosem volt -
Senki így nem szólt...
Szíved lát - mért' ne tudnád? -
Hidd el, vágyom rád!
Miért jó, így kinek jó?
Új érzés, új szó!
Miért jó, így kinek jó?
Szíved lát - mért' ne tudnád? -
Hidd el, vágyom rád! Csak rád!