Az éveket eldobtad,
A kezem már nem fogtad...
Álmomból ébressz fel,
A szívem mondd meg, hogy mért nem kell!

Mindent mi, lángolt rég,
A szívemben égett szét.
Értem már, kérlek várj,
Csak még egyszer gondolj rám!

Spike

Egy hazug lét, egy álom kép
Nem hiszek már, de várok még
Nem látok hé nem látlak várj
De a lelked már tovább szállt
Nem te voltál az aki mindent el vesztett
Azt is elképzelem hogy neked ez mind tetszett
A hegek meg maradnak de nem bánom
Mert így érzem, hogy tovább kell állnom
Szerettelek tudod jól miért kellett ezt tenned
Miért kellett mindent hirtelen elvenned
Kitépted a szívemet és megtapostad párszor
Pár bűnöm volt de visszakaptam százszor
Nem érdekelt már azt hittem hogy tovább léptem
Az ürességel legbelül harcoltam és tovább éltem
De tudjátok jól hogy mennyire fáj
Hogy akit szerettek többé nem vár


Az éveket eldobtad
A kezem már nem fogtad...
Álmomból ébressz fel,
A szívem mondd meg hogy mért nem kell

Mindent mi lángolt rég
A szívemben égett szét
Értem már, kérlek várj
Csak még egyszer gondolj rám

Sancy


Egymásra találtunk minden tökéletes,
Szívemben éreztem a lökéseket,
Mutattuk egymásnak minden vágyunk
Ha kellet ketten felhők fölé szálltunk.
Én voltam az egyetlen mesehős
A szerelmet mentve, érte felelős
Cupido szerepét átvettem sorsommal
Nyilat kovácsoltam minden sorommal

Lettem a herceged együtt a kék eget
Néztük és nem volt bennem félelem
Lételem lettél de egy napon mentél
Nézd meg a hősöddel mit tettél
Kidobtad mind azt mi fontos volt neked
Nem nézzük többé már együtt az eget
Ha múltamba nézek hiszek a reményben
Szépek voltunk akár a mesékben

Az éveket eldobtad
A kezem már rég nem fogtad...
Álmomból ébressz fel,
A szívem mondd meg hogy mért nem kell

Mindent mi lángolt rég
A szívemben égett szét
Értem már, kérlek várj
Csak még egyszer gondolj rám

Spike

Eldobtad, ki fontos volt
Bár hol volt, ő rád gondolt
Minden szó mit mondtál rég
Mindent mit eldobtál hé
Fáj még várj mit mondhatnék
Nincs már más mit adhatnék
Csak annyi, hogy szeretlek
De nincs mit tenni elengedlek

Sancy

Bármerre járok téged látlak
Bárkivé legyek téged várlak
Minden tett, minden mozdulat
Ne legyen többé köztünk indulat
Fáj a szó, fájnak a sebek
Hiszem begyógyulnak egyszer a hegek.
De addig is üzenem szeretlek
Ha hiányzom majd keress meg.

Az éveket eldobtad
A kezem már nem fogtad...
Álmomból ébressz fel,
A szívem mondd meg hogy mért nem kell

Mindent mi lángolt rég
A szívemben égett szét
Értem már, de kérlek várj,
Csak még egyszer gondolj rám!